Ah, újabb sikertelen vizsga, kicsit kezdem már unni ezt a rohadt főiskolát. Najó, de nem a felsőoktatásról szól ez a blog hanem a punkról haver. Mostanában elég rossz passzban vagyok, aminek a magánéletem az oka. Na mind1. Filózgatásaimról írok inkább. Hogy mennyire bánom hogy nem láttam egy tetves KILL YOUR IDOLS koncertet se! A gyúráshoz mindig válogatok zenéket, és a héten a No gimmicks needed-re esett a választásom. Ez a lemez valami isteni, komolyan mindenki szedje le! Annó nekem még kazin volt meg mert akkor a cd-k még nem nagyon mentek. Volt egy dorogi srác, akinek egyszer bemutattak hogy "ő hc-s" és vele cserélgettem kazikat. Heti egyszer találkoztunk és mindig adtunk a másiknak 2-3 kazit. Nagy király volt alig vártam azokat a napokat. Ő nagy kill your idols fan volt, a nyakára fel is varratt a logót (amit azóta letakartatott). Szóval tőle kaptam meg kazin ezt az albumot és már akkor beleszerettem ebbe a nyers zenébe. És kurva jó volt újra meghallgatni mert eszembe jutott az a korszak (középsuli, rinyálás hogy miért nincs csajom, szüleim nyakán élősködés). Gondolom ti is így vagytok ezzel hogy bizonyos zenekarok bizonyos korszakaitokhoz köthető, legalábbis nálam így van. Másik filózásom. Mi a büdös fenéért nincs olyan banda mint a Kill Your Idols (a közelben)? Mindenki nyomja ezt a szar modern hardcore-nak nevezett marhaságot amivel még az öcsémet se kínoznám. Komolyan, a recept egyszerű, rágja mindenki át magán 10 X a Negative Approach kislemezen és mehet a dolog. A Kill Your Idols is úgy kezdte hogy csak negative approach feldolgozásokat játszottak az első próbákon, és baszod milyen jó dolog sült ki belőle. Szóval felejtsétek el ezt a modern hardcore dolgot, komolyan én jobban utálom mint a metalcore trendet. Ja és így a végére a kedvenc Kill Your Idols képem, az utolsó koncerten készült.
ÉS ha netán nem ismernéd akkor etten E megtudod hallgatni.
U.I: P. Norbi nagyon utállak! :)
Utolsó kommentek