Reggel nagy szitkok közepette keltem ki az ágyamból, már megint egy tetves munkanap! Benyomtam a reggeli szalonna+kenyér kombómat és nyomás a teherautóra. Fuck Yeah, szerencsére a napom annyira nem volt szar mint lenni szokott, sőt! Ma tapasztaltam meg hogy a többiek se dolgoznak mindig, hanem a főnököt lesik. Szóval "laza" napom volt, leszámítva a járólapok felcipelését az emeletre, de kárpótolt érte a DUNAKANYAR (mert ez Búbánat...dunakanyar...ESZTERGOM NEM DUNAKANYAR!!!) látványa.
Szóval annyira nem fáradtam el mint szoktam. Hazaérve volt egy kis veszekedés szüleimmel, de hát ez már majdnem mindennapos...eddig az volt a baj hogy nincs melóm, most meg már minden kis szarság. Öcsémet meg elzavartam a CBA-ba hogy hozzon 3 kobrát hogy kicsit észhez térjek. Gyorsan takarodtam Szója haveromhoz hogy ne otthon rontsam a levegőt. Petra meg volt olyan aranyos hogy kikisért a buszmegállóba, köszi ;) Szójánál hallgatunk egy kis In Defencet, a kobrákat meg behűtöttük hogy fagyos fogaikkal leheljenek belém életet. Aztán út közben Descendentst és Last in Line-t hallgattunk, meg kidumáltuk a csajos dolgokat. Szóval jól telt az út, hamar fent is voltunk.
Ezt a koncertet csöppet se a zenekarok miatt vártam, hanem mert rengeteg ismerős volt lent. Egyből összefutottunk M.Rolandal és Fogtündér bagázzsal, jó kezdés! Bent még több haver, imádok koncertekre járni! Út közbe persze megittam az egész üveggel, meg még Szójáéból is kortyolgattam, szóval eléggé pörögtem, mintha spurgáztam volna.
Első banda az Unheard Call volt.
Bevallom nekem nem szívem csücske a new school hc, de a strife és egy két társát nagyon szeretem. Beállásnak a 25 ta life Fight Dirty mosh része volt, hát bánom hogy nem hallottam :( Támogatom az ilyen jellegű feldolgozások játszását, ajánlom a HardCore Rulest még :) Na de most komolyan. Kevés az olyan banda Magyarországon ahol a tagok teljesen hitelesek a bandára nézve, és itt ez megvan. A számok nagyon faszán össze voltak rakva, pontosan elnyomták. Ha szeretném egy kicsit jobban ezeket a témákat tuti hatalmas fan lennék, de így is nagyon élveztem. Gondolkoztam hogy bekiabálok faszságokat ("köpj le egy rendőrt a kedvemért" hát istenem...dolgozott a kobra), de valamiért a szigor miatt nem csináltam... Amúgy az énekes mozoghatna többet, szép langaléta legény van kiállása...basszon jobban oda! Ezen kívül tényleg nincs rossz szavam. Ja, és a végén a When Tigers Fight az Alone in a Crowd-tól, amit én nem szeretek...de mentségemre legyen mondva hogy imádon az Urban Wastet na!
Aztán megint társasági élet. Keccsékel dumáltam. Közbe valami elektro breakbeat ment a dürer kert szabadterébe. Komolyan tök jó a szabadtér...simán elvoltam. Nade jött egy belga banda a State of Mind!
Most komolyan, ez a banda mindent vitt volna nálam ha nem rockos spirituális hc-t nyom. Egyből belopta magát az énekes a szívembe mikor megláttam a 93-as Black Train Jack pólóját, meg a gitáros eredeti Turning Point pólóját. Erre a zene, másfél számot bírtam, bocs srácok én túl sok pop punkot (most is Blink182 megy) hallgatok, nem élem ezeket...
Aztán már tényleg jött egy olyan banda amit egy kicsit csipázok is, ez a True Colors!
-
Sajnos a kisterem is túl nagy volt ennek a bulinak, annyira nem volt nagy megőrülés. Meg már egyre jobban unom...de azért nem volt rossz. A buli legjobban várt része számomra persze hogy a Youth of Today feldolgozások, amiből 2 öt kaptunk. Én a Disengage-nek annyira nem örültem...mert azt annyira nem szeretem, de a Take a Stand ráadásnak atom volt. Itt roptam egy kicsikét, még egy stage moshra is vállalkoztam, szóval megvolt a kötelező napi tornagyakorlat.
Okés, akkor most leírom hogy mire emlékszek a Bitter End buliból. Az énekes Born From Pain kosaras naciba és Terror pólóba volt, na most komolyan ha ismertek tudjátok hogy ilyenkor megyek ki a teremből, de most nem!
Az első számba jött valami vendég énekes akin olyan cipő volt amit még a papám se venne fel a kertbe kapálni. Aztán a 2. számnál levettem a lábam a színpadról és kimentem. Aztán később visszatévedtem, pár gyerek nyomta a mosht, meg pár hülye kis picsa is bejött így a végére és ott smároltak egymással...wow. Vártam valamiért hogy ezek nyomnak majd Breakdownt vagy Killing Timet, de hol élek én? Egyik számuk tisztára Terror Push it away volt...pff...Konklúzió: Kedves For The Kids...legközelebb óvatosabban azzal a DRI logóval a plakáton okés? Mert ez elég gyalázás volt a DRI ra nézve :(
Pacsi az ismerősökkel és nyomás haza. Útközben benyomtam egy csirkemelles szenyót és félálomba próbáltam kommunikálni Szója cimbimmel, de valahogy nem nagyon voltam a helyzet magaslatán. Aztán 1 után meg is jöttem és feküdtem is aludni hogy holnap egy csodás napot kezdjek megint a melóba.
Kösz FTK a bulit, meg a sok ismerősnek hogy dumáltunk meg elsírhattam elújságolhattam gondom, bajom örömöm.
Ja, és böngészve a képeimet a tegnapi buliról találtam egy atom képet amit nem én csináltam. Szóval ismerjétek meg a hülye öcsémet!
Utolsó kommentek